Új jelszó kérése

Vásárló belépés

Fizetési megoldás

Termékajánló

Termék részletek



Bálint 100%-os hidegen sajtolt kukoricacsíraolaj (50 ml)

Bálint 100%-os hidegen sajtolt kukoricacsíraolaj (50 ml)

Termék ára
1 028 Ft + 277 Ft (1 305 Ft)1305
Termék kosárba helyezése
Egységár
21 Ft/ml + 6 Ft/ml (26 Ft/ml)
Cikkszám
unas_786572
Megosztom
Funkciók
Tömeg
100 g/db
Rövid leírás a termékről
Étrend-kiegészítő készítmény
A készítmény több mint 50 %-ban tartalmaz többszörösen telítetlen zsírsavat, omega-6 zsírsavat, egyszeresen telítetlen zsírsavból az olajsavat tartalmazza. A telített zsírsavak többszörösen telítetlen termékekkel való helyettesítése az étrendben kedvezően befolyásolja a vér összes, és LDL-koleszterinszintjét.
A termék tulajdonságai
Összetevők: többszörösen telítetlen zsírsav - omega-6 telítetlen zsírsav, valamint egyszeresen telítetlen zsírsav: olajsav és telített zsírsavak.

Fogyasztási javaslat: naponta 2 ml (1 mokkáskanál)
Az ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl!
Tárolás: Szobahőmérsékleten, gyermekek elől elzárva!

Gyógynövény lexikon:

A mexikói indiánok a kukoricával és babbal rendkívül tápláló élelmiszerek birtokosai voltak, méltán kedvelték meg a zöldségnek tekintett sárga szemeket Európa szülöttei. A kukorica rejtélyes növény, táplál és gyógyít egyaránt. Van-e, aki nem szereti?

A kukorica (Zea mays) a XVI. században Amerika felfedezésével érkezett a tengeren túlról, Mexikó szubtrópusi vidékéről Európába, majd Andalúziából kiindulva egész Dél-Európában elterjedt. Végül eljutott Törökországba is, és a törökök közvetítésével hazánkba. Nem véletlen, hogy a kukorica népies magyar nevei a tengeri és a törökbúza.

A pázsitfűfélék (Graminae) családjához tartozó, egyszikű, egyéves, egylaki növény, kifejezetten meleg- és napfénykedvelő. Becslések szerint mintegy 10-12 ezer éve kezdték az indián törzsek gyűjteni értékes termését, termeszteni pedig 5-7 ezer éve kezdték. Léte és eredete mégis igazi rejtély, egyrészt, mert vad formája nem is ismert, másrészt, mert ember nélkül már nem lenne képes tenyészni. A szemek ugyanis maguktól nem tudnak kiperegni a torzsából. Kérdés, hogy az emberrel eltöltött idő, elegendő-e ilyen horderejű változáshoz egy növényfaj életében. Egyes tudósok ezért úgy vélik; a kukorica bizonyítéka lehet az emberi kultúra sokkal ősibb voltának, mint ahogy azt ma általában gondoljuk.

Porzós virága a növény csúcsán, termős virágjai pedig a levélhónaljakban nőnek, itt fejlődnek ki a kukorica csövei, rajtuk a magokkal. A kukoricának a termesztés során fehér, sárga, rózsaszín, piros, sőt kék szemű alfajai is létrejöttek. A kemény szemű fajták termését lisztté őrölve is fogyaszthatjuk. Más az íze és állaga a takarmánykukoricának, és a puha, főzésre alkalmas csemegekukoricának. A XIX. századtól ismert csemege-kukorica édesebb, keményítő helyett több cukrot tartalmaz. Június végétől jelenik meg a piacokon, augusztus, szeptember végén fejeződik be a szezonja.

Miért jó?

Mit tartogat hát számunkra a csemegekukorica? A friss kukoricaszemekből 100 gramm 90 kalóriát, a szárítottból 330-360 kalóriát (1300-1400 kJ) adhat. A friss szemek 75% vizet, 3-10 g fehérjét, 4,3 g zsírt és igen sok, 15-17 g szénhidrátot, többek között glükózt, fruktózt és szacharózt, valamint összetett szénhidrátokat, keményítőt és 1,8-2,8 g növényi rostot tartalmaznak.

A vitaminok közül 140-180 mg A-vitamint lelhetünk benne. Szép sárgás színét nagyrészt béta-karotin tartalmának köszönheti, ebből jó néhányszor tíz mikrogrammot szállít számunkra. Van benne továbbá B1- és B2-vitamin. A B1-vitamint akár vidámság-vitaminnak is nevezhetnénk, hiányában az ember hajlamos az idegességre, depresszióra. A kukorica mintegy 1,5 mg niacinja (B3-vitamin) főként olyan kötött formában van jelen, ami az ember emésztőrendszere számára hozzáférhetetlen. Meszes vízzel kezelve azonban, ami nem véletlenül a tortillakészítés fontos lépése is, a niacin már felvehetővé válik. A nagyrészt kukoricaliszten élő népeknél könnyen kialakulhat a pellagra, a niacin-hiányában jelentkező betegség. A B-vitaminok közül kimutatható benne a pantoténsav, a B6-vitamin, - melyre bőrünknek van nagy szüksége, és növeli a nyálkahártyák ellenálló képességét -, a biotin és csekély folsav is. 0-12 mg C-vitamint és kevés, 2 mg E-vitamint is tartalmaz, nyomokban K-vitamin is mutatható ki belőle.

Az ásványi anyagok közül 6 mg nátrium, 330 mg kálium, 9 mg kalcium, 120 mg magnézium, 250-290 mg foszfor, 80 mg kén említendő. A nyomelemek közül viszonylag sok 1,5-2,5 mg vas, 2,5 mg cink, réz, mangán van benne.

A kukoricaliszt gluténmentes, ennélfogva lisztérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják. Kiemelendő foszfatidil-szerin tartalma. Ez a vegyület az agyi információátadás egyik kulcsmolekulájaként különösen 40-50 éves kortól hasznos a szellemi frissesség megtartásához. A stresszhatások, az idegesség és depresszió kivédésében is fontos.

Nem véletlenül eszik a mexikóiak a babbal együtt. Ez a zöldségpáros optimális arányban tudja biztosítani a szervezet számára a tápanyagokat. Szénhidrát-összetétele elősegíti a vércukorszint megfelelő szabályozását.

A kukorica gyógynövény is. Levelének és gyökerének főzete fájdalmas vizelés, húgyúti és hólyagpanaszok esetén ajánlott. Vesehomok- és vesekő megelőző szer.

A torzsavirágzat bibeszálait, azaz a kukoricabajuszt még a megporzás előtt érdemes szedni, mert egyébként a megporzás és a magok érése után szedett kukoricabajusz hashajtó hatású. Egyébként a belőle készült teát vízhajtó, enyhén élénkítő és értágító hatása miatt fogyasztják. A bajusz szaponinokat, cseranyagokat, sárgás színanyagokat, különböző olajokat, karvakrol illóolajat, pentozánt és keserű glikozidokat tartalmaz. Még cukorbajra is ajánlják.

A kukorica csírájából kinyert olaj elősegíti a petefészek illetve környékén megjelenő ciszták felszívódását és egészségessé teszi a petefészek működését.

A torzsa főzete orrvérzés, erős havivérzés esetén lehet hatásos. A magok is vízhajtó és enyhén élénkítő hatásúak, borogatás készülhet belőle fekélyek, duzzadt, fájdalmas ízületek befedésére, szemölcsök kezelésére. Allantoin tartalma sejtosztódást serkentő hatású, így a sebkezelés, sebgyógyítás szere. Vércukorszint- és vérnyomáscsökkentő hatását pedig kutatják.

Hogyan fogyasszuk?

A kukorica keményítő- és cukortartalma adja jellegzetes enyhén édeskés ízét, ami sós és édes ételek készítésére egyaránt alkalmassá teszi. Legnagyobb mennyiségben termesztett élelmi növényünk.

A kukorica piciny, legfeljebb 8-10 cm-es még éretlen torzsája zöldségként nyersen, vagy főzve, ecetes, citromos salátalével is fogyaszthatók, bár Magyarországon inkább éretten főzve, sütve, pattogtatva vagy megszárítva lisztnek megőrölve szeretjük. A friss csöveket egyszerűen megfőzve, vajasan, fűszeresen, sózva vagy pedig grillezve ehetjük.

A főtt kukorica ízesebb, ha tisztítás és a bajusz eltávolítása után a burokleveleket a csövek mellé helyezzük a főzővízbe. Általában nem szokták sós vízben főzni, de kevés sóval főzve talán még finomabb. A cső két végébe kicsi villát vagy fogpiszkálót szúrva is tálalhatjuk, így akár elegánsabb étel is válhat belőle. Kicsi háztáji vajjal azon melegében megkenve pedig igazán finom.

A friss szemeket a torzsáról leválasztva és megfőzve salátának, zöldségköretnek, levesbetétnek, párolva és pürésítve is elkészíthetjük. Beszerzése ma már nem nehéz, hiszen konzerv vagy mélyhűtött formában minden időszakban kapható. A főtt kukoricaételek a són kívül kevés fűszert igényelnek, leginkább borsozni szokták.

A szárított kukoricaszemekből készült dara, durvább szemű és finomliszt is sokoldalúan felhasználható. Annál is inkább, mert - mint említettük - lisztérzékenyek is bátran ehetik. Az általában darából készülő kukoricakása vagy puliszka ma újra előkerül a népmesék világából, és felfedezzük, hogy nem csak a "szegények asztalára" való. Az erdélyi receptek igazi ínyencséggé avatják, de az olasz receptekből is csemegézhetünk. Annak ellenére, hogy viszonylag új jövevény a kukorica Európában, Észak-Olaszországban polenta néven ugyancsak igazi nemzeti eledellé vált.

Végül nem feledkezhetünk meg a különböző ropogtatni valókról, a reggeli corn-flakesről, a kukorica-csípszekről, a mexikói takóról, a sós és édes pattogatott kukoricáról, amelyek csalóka csemegék; nem kevés kalóriával gazdagítják fogyasztóikat.

A kukoricaszemekből kivonható kukoricaolaj főzésre, sütésre, salátaöntethez egyaránt kiváló.

A kukorica csíráztatható is, a csírából előállított olajat egyre gyakrabban használják étkezési célokra, főként saláták és főzelékek ízesítésére, főzésre azonban már nem alkalmas.

Tippek, tanácsok

A főtt kukoricának szánt csöveket legfeljebb két napig tároljuk hűtőben. Főzéshez hántsuk le a burokleveleket, és győződjünk meg, hogy nem penészesek-e a csövek. Ezeket ne használjuk föl. Megfőzve további egy-két napot eláll, ha nem hagyjuk kint a melegben, ahol könnyen megsavanyodik.

A kukoricaszemekből kivont keményítő textilkeményítésre is használatos, de a kozmetikai ipar is húz hasznot belőle; hintőporok, púderek alkotója. A gyógyszergyártásban a tabletták segédanyagaként használják.

Olaját az ipar is használja, rostjai a papírgyártás alapanyagául szolgálhatnak. A száraz torzsa elégetve fontos fűtőanyag, az energiaárak növekedésével felértékelődik.

Érdekességek

A mexikói indiánok gazdag legendavilágában kitüntetett szerepe van a kukoricának, ami szerintük mennyei eredetű, onnan szállt le a Földre. A maja eredetmonda szerint az istenek kukoricakásából gyúrták az első embereket.

Vélemények a termékről
Nincs vélemény a termékről